Állapotfelmérés

Egészségtanács

Október - A mellrák elleni küzdelem hónapja


Október 1-e a mellrák elleni küzdelem világnapja, de egész hónapban ezen szörnyű kórral szembeni harcra és a szűrővizsgálatok fontosságára hívjuk fel a figyelmet!

Hazánkban, a nők körében második helyen álló daganatos megbetegedés az emlőrák. Évente 7-8 000 új esetet diagnosztizálnak, és nagyjából a betegek egy harmada belehal a betegségbe, annak szövődményeibe. A kór nemcsak a nőket érinti, évről-évre 150-200 férfi is szembenéz ezzel a betegséggel. Az életkor előrehaladtával a kockázat nő, de az esetek 20 százalékában 50 éves kor alatt fedezik fel a betegséget. Mint minden más betegségnél is, itt is a korai diagnózison van a hangsúly, amelyhez elengedhetetlen a rendszeres évente történő preventív szűrővizsgálat, általános laborvizsgálatokkal, illetve a rendszeres szűrővizsgálatokkal, tumormarkerek ellenőrzésével.

Ezerarcú mellrák

Az emlőráknak számos formája ismert, és számos kérdést is vet fel a diagnózis. a betegség lehet egy oldali, de akár mindkét mellben egyszerre is jelentkezhet a rákos elváltozás, átszőve a közeli nyirokmirigyeket is. Az emlőrákok túlnyomó többsége a tejutak hámbéléséből indul ki, ritkábban pedig az emlőmirigyek hámbéléséből ered. Többnyire fájdalmatlan elváltozás képében jelentkezik, és véletlenszerűen kerül diagnosztizálásra egy szűrővizsgálat alkalmával. Tapinthatunk egyszeres göböt, de gyorsabb növekedésből származóan akár az egész mellet érintő beszűrődés látható. Becslések szerint az emlődaganat egyetlen sejtből kiindulva, 5-8 évig fejlődik, amíg a mammográfiával kimutathatóvá válik és csak ezután lesz tapintható az 1 cm-es daganat.

Mi állhat a mellrák hátterében?

Számos kockázati tényező állhat az emlőrák kialakulásának hátterében. A mellrák esetében a genetikai kockázat igen nagy. Hisz akink a családjában, édesanyjánál, nagymamánál, testvérnél előfordult a betegség, lényegesen megnő az esély, hogy nála is kialakul a betegség, mely ilyenkor főleg még a menopauza előtt jelentkezik. Ugyan ilyen kockázati tényező a személyes anamnézis.

  • a korai menstruáció (12 évesnél fiatalabb korban)
  • késői menopauza (55 év után)
  • soha, vagy 30 éves kor felett szültek
  • hormonális fogamzásgátlók használata
  • mammográfiai vizsgálattal mészlerakódások kimutatása az emlőben

Az életkor tekintetében leggyakrabban 50 év felett jelentkezik, de egyre gyakoribb, hogy fiatalabb korban, már 30. életév után kialakul. A kockázati tényezők között itt is ugyanúgy szerepel az elhízás, alkoholfogyasztás, dohányzás, mint sok más tumoros megbetegedésnél.

A férfiakat sem kíméli a mellrák

Ugyan ritkábban, de férfiaknál is előfordulhat az emlődaganat. Sajnos, ahogy a nőknél, a férfiaknál is tünetmentesen, fájdalommentesen alakul ki, hosszú idő alatt, és később hasonló tünetekkel jelentkezik. A férfiak esetében a családi halmozódás fokozottabban jelent kockázatot, illetve a háttérben sokszor a prosztatarák kezelésében alkalmazott, szintetikus ösztrogén is hozzájárul a kór kialakulásához.

Mellrák kezelése

A mellrák túlélésének esélye és a kezelés mértéke nagyban függ attól, hogy milyen gyorsan, milyen stádiumban kerül diagnosztizálásra a betegség. Sokszor elegendő a tumor eltávolítása, de számos esetben a környező nyirokcsomók, illetve a mell teljes egészében eltávolításra kerül, majd kemoterápiára vagy sugárterápiára van szükség.

A mellráknál is a megelőzésen, a szűrővizsgálaton a hangsúly!

Annak érdekében, hogy a betegség időben felismerhető legyen államilag kiépített a szervezett szűrések programja. Ennek célja az életkor alapján veszélyeztetettnek minősülő lakosság minél nagyobb számban történő bevonása a szervezett szűrővizsgálatokba. A szűrések hosszú távú célja a daganatos betegségek előfordulásának és a betegség okozta halálozások csökkentése. A szervezett emlőszűrés célcsoportja a 45-65 év közötti nők, vizsgálatukat kétévente kell megismételni. A program indulása óta annak keretében eddig több mint 9000 rosszindulatú daganatot fedeztek fel. Évente 500 ezer meghívót küldenek ki a veszélyeztetett céllakosság számára, a szűrésen való részvételi arány közel 45%. Fontos lenne. hogy a részvételi arányt folyamatosan növeljük, kormányztai cél. hogy a szűrővizsgálatokat közelebb vigyük a lakossághoz. 
Az egészséges életmódon túl, melybe a jó minőségű, vitamindús táplálkozás, a rendszeres mozgás, megfelelő mennyiségű pihenés és a minimálisra csökkentett (amennyire lehet) stressz mentes mindennapokat jelent, a rendszeres önvizsgálat és szűrővizsgálatok elengedhetetlen fontosságúak. Az önvizsgálatot 20 éves kortól, havonta fontos elvégezni.

forrás: www.corden.hu és az EMMI honlapja

Movember - A férfi daganatszűrés hónapja


Egy ausztrál kezdeményezés alapján a férfiak egy teljes hónapra félreteszik a borotvát és világszerte megnövesztik bajszukat. E tevékenységükkel hívják fel a figyelmet arra, hogy a férfiaknak is törődniük kell egészségükkel és szembe kell nézniük az egyik legelterjedtebb férfibetegséggel, a prosztatarákkal.

Az Ausztráliából indult Movember (az angol „moustache” – az ausztrál szlengben röviden „mo” – magyarul „bajusz” és a „november” szóból) mozgalom célja, hogy világos üzenetet küldjön az erősebbik nem képviselőinek, ne hanyagolják el saját egészségüket, figyeljenek oda a problémákra, rendszeresen vegyenek részt szűrővizsgálatokon. A bajusz egy „kitűző”, melyet büszkén visel gazdája, ahogy a mellrák kampány támogatói a rózsaszín szalagot hordják a szívük felett. A mozgalommal az évek során több mint 174 millió dollár adományt tudtak gyűjteni a résztvevők.

Magyarországon 2009-ben indult útjára a hazai Movembert, amely néhány év alatt sikeresen elérte, hogy ma már egyre többen tudják, milyen célt szolgál a „bajuszos” kampány.

A prosztatarákról

A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de negyvenéves életkor után bárkinél bármikor megjelenhet. A rák kialakulásának veszélye az életkor előrehaladásával egyre nő, negyven év felett emiatt már ajánlott évenként is megvizsgáltatni a prosztatánkat. A betegség ekkor még idejében felismerésre kerül és jól kezelhető lesz.

Az időben felismert prosztatarák gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható, a beteg számára így jó minőségű, lényegében tünet- és panaszmentes élet biztosítható. Ez persze csak abban az esetben igaz, ha a prosztatarákos beteg jól megválasztott és időben alkalmazott terápiás beavatkozásban részesül.

Hogyan zajlik a betegség diagnózisa?

Ehhez egy összetett vizsgálatsor szükséges, amelynek egyaránt része a rektális digitális vizsgálat, az ultrahangos vizsgálat, a vérvizsgálat - amely a prosztataspecifikus antigén, a PSA szintjének meghatározására szolgál - valamit a szövetmintavétel. A prosztatarák teljesen megbízható, végleges diagnózisa csak ez utóbbival állítható fel. A kivett szövetmintákat - a mikroszkópos kórszövettani vizsgálat érdekében - patológiai laboratóriumba küldik: terápiás beavatkozás alapjául csakis az így megerősített rákdiagnózis szolgálhat.

A prosztatarák kezelésének lehetőségei - a rák stádiumától és egyéb tényezőktől függően - a sebészi beavatkozás, a sugárkezelés, a hormonterápia, illetve a kemoterápia. A prosztatarák kezelésében használt eljárások káros mellékhatásokkal járhatnak, ezek azonban sok esetben a minimálisra csökkenthetőek. Az újabban kidolgozott műtéti eljárásokkal például az esetek jelentős részében elkerülhető azon idegek károsítása, melyek a hímvessző merevedését és a hólyag záróizmának működését szabályozzák.

50 éves kor felett a prosztatrák gyakorisága exponenciálisan nő, így ezen életkorban 2 évente keresse fel urológusát és végeztesse el a szűrővizsgálatot! Így idejében felismerhető és eredményesen kezelhető a betegség!